F4. SZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS.
F4.1. A tiszta gázok áramlásukkor nem töltődnek fel, de a csak technikai tisztaságú gázok
rendszerint tartalmaznak szilárd vagy cseppfolyós részecskéket, és így ezek feltöltődhetnek.
Különösen erős lehet a feltöltődés, ha hirtelen expanzió következtében a gőz cseppfolyósodik
vagy szilárd hó képződik. Az áramló folyadékok is feltöltődnek. A folyadékok porlasztásakor a
feltöltődés lényegesen nagyobb mértékű és független a folyadék vezetőképességétől. Tehát széndioxiddal
működő berendezések esetében, akár folyadékfázisban, akár gőzfázisban történik a
kiáramlás, számítani kell sztatikusan feltöltött felhőkre, amelyek kisülése a környezet vezető
tárgyaihoz vagy egymáshoz képest gyújtóképes szikrát eredményez. Az elektrosztatikus töltések
kifejlődése nem mindig okoz tűz- vagy robbanásveszélyt, csak ha a következő feltételek
együttesen teljesülnek:
a) az elektroszatikus töltés keletkezési sebessége elegendő nagyságú,
b) a szétválasztott töltések felhalmozódnak,
c) a környező közeg nyomása, összetétele és hőmérséklete szempontjából megfelelő
energiájú kisülési szikra létrejön,
d) a szikra gyúlékony vagy robbanóképes közegben keletkezik.
F4.2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá mindenütt, ahol a
sztatikus feltöltődésből tűz vagy robbanás keletkezhet, csak a feltöltődés ellen védett gépi
berendezés használható. A töltés felhalmozódásának csökkentése, valamint a felhalmozódó töltés
veszélytelen elvezetése elérhető:
a) a vezető testek földelésével,
b) szigetelőkön a feltöltődési sebesség csökkentésével, többek között. az áramlási sebesség
csökkentésével a csővezetékben,
c) a szigetelőkön a felhalmozódott töltések elvezetési sebességének növelésével, így a
levegő nedvességtartalmának a növelésével,
d) a felületi vezetőképesség növelésére felhasználható anyagok úgynevezett antisztatikumok
alkalmazásával,
e) a keletkezett töltések semlegesítésével, a levegő mesterséges ionizálása révén.
